Bergennygóc Krónikák: Gran Canaria másodszor

Végre összeszedtem magam, és most biteket ragadok írni egy kis beszámolót Gran Canariáról. Hallottam már több ismerősömtől is, hogy Kanári-szigeteken télen jó idő van, sátorral-függőággyal egyszerűen be lehet utazni a szigetet.

Afrikai táj, kaktuszok kősivatag, Atlanti Óceán, Maspalomas (fényképek: Daniella)

Elsőként a reptérre, majd Danielláékhoz, Maspalomasba érkeztünk - már sötétben, így igazából a szigettel való ismerkedést Maspalomasban kezdtük. Atlanti óceán, nagyváros (dehogyis város, csak egy halom hotel, apartman, nyaraló, étterem, bevásárlóközpont), öreg finn-svéd-norvég-német-dán turisták, szél, homokdűnék, kősivatag, afrikai növények, vízmosta sziklák, Helló magyarok!

A díszes csapat Maspalomas fölött (fénykép: Daniella)

A táj elvarázsolt, nem láttam még ilyesmit, csak fényképeken és természetfilmekben, és most itt lehetünk, átélhetjük, megtapasztalhatjuk. A vulkáni sziklákban rengeteg a barlang, van kisebb és nagyobb, üres és lakott, meg rendesen kiépített és beépített is, kerítéssel, kerttel... A zsonglőrködésből az első napokban nem gazdagodtunk meg, így láttunk, hogy a kompjegyre valót Tenerifére rövid idő alatt nem tudjuk összeszedni, és inkább maradunk Gran Canarián, legalább lesz időnk megismerni. Kezdeti aggodalmunk ellenére a kaja miatt sem kell parázni, az apartmanokból és a szupermarketekbol (Dino szeret minket) annyi minden találunk, hogy az már sok is. Magyarországon a mérnöki fizetésemből sem tudtam ennyi finomságot megengedni magamnak.

Az időjárás valóban megfelelő, majdnem tökéletes. Állítólag ritkán esik, bár azt tapasztalom, ez nem igaz, már a harmadik esős időt kapjuk el január közepe óta, és ebből az egyik kb. három napig tartott. Azt mondják, októberben esett ezelőtt, és biztos vagyok benne, hogy a növényeknek szüksége van rá. Néha erősen fúj a szél, de ezeket leszámítva igen kellemes a hőmérséklet, napközben 20–30 fok van, éjszaka 12–18. Télen ez teljesen megfelelő számomra. Azt mondják, nyáron meleg van, 40–50 fok, de olyat is hallottam, hogy megmarad a kellemes 30 fok körüli hőmérséklet - ezt még nem tudom, még csak március vége van.

A táj: az északi és a keleti része a szigetnek eléggé be van építve, és jórészt csak az emberek építményei látszanak meg néhány kopár sziklás domb és hegy. Délen, amerre jártunk, az óceán közelében dombos-hegyes kősivatag van, afrikai bokrokkal és kaktuszokkal. Sok a barranco, azaz az esővíz által kimosott völgy a sziklák között, amik persze jó nagyra nőttek az idővel. Ezekbe víz csak akkor van, ha esik az eső. A Mogán völgy nagyon szép, kb. 10 km hosszú, 500–1000 m körüli magasságú sziklák veszik körül, feljebbi részén még van természetes patak (aztán a sok kút és öntözés miatt a völgy felénél már üres a meder), zöld növények, természetes fenyőfák és ültetett mindenféle fák. Ennyiféle fenyőt még nem láttam, van egy-két nagyon vicces és furcsa kinézetű is.

Mogán-völgy (forrás: internet)

Tasartico fölött a Playa GüiGüi felé (fényképek: Massimo)

Maspalomastól Puerto De Mogánig sétáltunk végig az óceán közelében, sok helyen csak a veszélyes főúton, mert nem igazán van út a gyalogosoknak. Láttunk hatalmasra épített szállodákat, nyaraló övezeteket, beépített barrancokat, tönkrement paradicsommezőket - üres kőteraszokat, befejezetlen építkezéseket, egy-két természetes és szép óceánpartot. Egy napot voltunk Puerto Ricoban, nekem nagyon nem jött be, ijesztően nagyra nőtt üdülő-szállodaparadicsom, hatalmas pusztítással ránőve a hegyekre-völgyekre. Ami tetszett: Playa De Los Frailes, ez egy természetes part Puerto Rico után Mogán felé. Az óceánparti része még érintetlen, kissé köves, kissé sziklás, sok rákkal, hallal, meg egyáb tengeri lénnyel. Sajnos a völgyben elkezdtek valami szállodaszerűségnek helyet túrni, amit (szerencsére) a válság és (úgy hallottam) a természetvédők tiltakozása miatt leállítottak. Másik szép part még a Playa De Tiritana, ahová ugyan nem másztunk le, de látszik, hogy páran laknak lent sátrakban, és fentről igen szépen néz ki. A harmadik ajánlott part a Playa Veneguera, ami már Puerto De Mogán után van, kisebb emberi beavatkozásokkal, de szép fekete homokkal. Mogán fölött van egy erdő, három vagy négy tóval, fenyőfákkal, ~1000 m magassággal, ~1500 m körüli hegycsúcsokkal, sok természetes forrással, gyönyörű kilátóhelyekkel - mi két napot és két éjszakát töltöttünk itt, közel a sziget legmagasabb pontjához. 1300 méter magasság körül sem volt olyan hideg éjszaka, mint gondoltam, láttunk olyat, ahogyan a felhők jönnek, folynak, minden fehér ködös lesz, ellepik a hegyeket és átfolynak a gerincükön.

forrás: internet

Jelenleg Puerto De Mogán fölött, a természetben, egy barlangban találtunk ideiglenes otthont, ahol a cuccainkat biztonságban tudhatjuk és elkalandozhatunk a szigeten akár több napra is. Barlangunk előző lakója Micheal, aki már az alvóhelyet és némi kőasztalt épített, de aztán tovább indult. Csináltam polcokat, asztalt, tűzhelyet, konyha-padlólapozást kövekből – tisztára, mint a Flintstone családban :) Gyönyörű helyen van, kb. 400 méter magasan egy sziklás hegytetőn, csodaszép kilátással a környező hegyekre (a kisvárost egy másik hegy takarja, csak egy útszakasz, egy világítótorony és két adótorony látszik, meg a távolban pár tanya és egy banánültetvény). Kár, hogy nem tudom lefényképezni. A vizet és az ingyenkaját a kisvárosból, ~400ˇm és kb. 3km távolságból kell hozni, áram és internet nincs – de ezek nélkül is meg lehet lenni egy darabig.

Puerto De Mogán (forrás: internet)

Utunk a barlanghoz (forrás: internet)

Továbbiak: most épp a sziget fővárosában, Las Palmas De Gran Canariában vagyunk. Szép a part, nagy a város, van internet... Most láttuk, hogy Tenerifén, jövő hét végén lesz egy psychedelic trance party, és megvan a pénzünk a csütörtöki kompra – tehát ha minden jól megy, akkor ott leszünk! Partyra és új helyekre készen állunk! Chillweekend volt számunkra az utolsó, már hiányzik... hiányoztok! Aztán meg keresem a belső hívást; keresem az otthonomat; keresem a népemet és a törzsemet...