Május közepéig erősen gondolkoztunk rajta, hogy merre is vigyen tovább az utunk. Megvolt a lehetőségünk, hogy visszarepüljünk Európába és a nyarat ott gondoltuk eltölteni, barátokkal, néhány fesztivállal (mehettem volna dj-zni és csinálhattunk volna tűzshowt több fesztiválon is), és talán egy Rainbow Gatheringgel valahol. Aztán lassan elkezdtek megtalálni minket a lehetőségek itt Tenerifén is, amelyekbe nem tudunk belefolyni eléggé, ha nem vagyunk itt. Május végén volt egy két éjszakás psy fesztivál Tenerifén, a Fractal Memories, amire meghívtak zenélni meg gondoltuk, akkor már tüzezünk is rajta. Igen csábító volt a dolog, főleg, hogy elhatároztuk, visszatérünk a pszichedelikus környezetbe: zenével, dekorációval, kétkezi munkánkkal, tüzezéssel, sőt szeretnénk viszonylag saját szervezésű bulit is csinálni, mint ahogy azt tettük az elindulás előtt Magyarországon is. Terjeszteni Bergennygóciát; gondolatban, szóban, cselekedetben.
Május közepén találkoztunk itt először Zsuzsival és Zolival, egy nemrég Tenerifére költözött magyar párral, akikkel elég sok közös elképzelést, gondolatot, érdeklődési kört, tevékenységet tudtunk megosztani. Egy szép napon, náluk vendégeskedve Adejében, a Barranco del Infiernóban kirándulva eldöntöttük: maradunk a szigeten, és megismerjük az itteni alkotási-kibontakozási lehetőségeket, és megpróbálunk egy olyan helyet találni, amit otthonnak lehet nevezni – legalábbis egy időre mindenképp. A döntésben az is szerepet játszott, hogy eltört az első két fogamon a korona, amit szeretnék megcsináltatni, de ahhoz össze kell szedni nem kevés pénzt (a mi szemszögünkből), és ha utazunk, az utazásra nagyjából el is megy az, amit keresünk, egy helyben lakva jobb esélyek vannak a gyűjtögetésre is.
A Fractal Memories fesztivál sok élményt és tapasztalatot adott: először is nagyon jó volt részt venni egy Kanári-szigeteken lévő psychedelic partyn, látni, hogyan raknak össze egy bulit és milyen zenékkel, dekorációval, képviselik az itteni psy kultúrát. Pár szervezési hibát leszámítva olyasmi élmény volt, mint az első Psyweekendek egyike, csak pálmafákkal és az Atlanti-óceánnal. 9 magyar volt a bulin, és meglepetésünkre találkoztunk pár itteni jóbarátunkkal is. Külön élmény volt találkozni egy régi jó barátunkkal, Sacival, aki most már valahol Európában járja a trance fesztiválokat (remélem). Itt ismertük meg közelebbről Szabolcsot, aki itt él már pár éve, és neki is igen pozitív és különleges élményeket adott ez a fesztivál. A végső takarítás közben elhatároztuk, hogy mi is megpróbálunk összehozni valami psy bulit Tenerifén: Szabival és Dazzal, felhasználva a korábbi tapasztalatainkat.
(Fren partibeszámolóját lásd
itt)
 |
| A két cigány-hippi-manó, Szabi műhelyében |
Jelenleg El Médano mellett, Rudy farmján lakunk, ahol lassan-lassan beindulni látszik az alternatív hostel projekt is, meg mellette úgy tűnik, kb. két-háromhetente lesz valamiféle buli. Például július 6-án egy reggae party, amiben mi is jelen leszünk. És mint helyszín, egy lehetőség a továbbiakra is. Viszont az a farm alapvetően a Rudy helye, és mi is szeretnénk kialakítani-megtalálni a sajátunkat...
 |
| Rudy-farm, nappali: kanapékkal, szőnyeggel, középen tábortűzzel |
 |
Rudy-farm, udvar, alakulóban a reggae-party helyszín:
büfé, tánctér, VIP-rész, ponyvák és hálók |
Erősen elgondolkoztunk egy Bergennygóc-barlangkomplexum, mint egy lehetséges későbbi psy-art center létrehozásán. Nem messze tőlünk, San Isidro környékén az egyik barrancőban (vízmosás-völgy) találtunk néhány ember által készített régi barlangot, amiben valószínűleg laktak annak idején. 5 barlangot találtunk egymás közelében, két nagyobbat (~6x4 méter) és velük szemben három kisebbet (~3x4 méter). Az első megnézésük utáni éjszaka álmomban kaptam inspirációt egy lehetséges manó-lakról azon a helyen. Úgyhogy elkezdtük az egyik nagyot kitakarítani meg a bejáratánál lévő teraszt rendbetenni, majd fogunk ott csinálni egy kisebb baráti tábortüzes-hangszeres-iszogatós-eszegetős banzájt, és meglátjuk, mi történik. Az egyetlen nem tetsző dolog, hogy rálátni az egyik főútról. Bár 1-2 kilométerrel leljebb sokan laknak hasonló emberi és természetesen kialakult barlangokban, de ezek eléggé közel vannak a repülőtérhez – úgy néz ki, a biztonsági övezetén belül. Mindenesetre lehetséges, hogy ez lesz a következő bergennygóc főhadiszállás. Annál is inkább, mert itt a közelben van néhány ismerős és jóbarát, akikkel tervezgetünk hosszabb távú projekteket, amihez nem árt, ha gyalogosan elérhető közelségben lakunk egymástól.
Találtunk pár befoglalható, squatolható épületet is, de a tengerpart közelében csak nem tetszőeket vagy igen rossz állapotúakat. Úgy gondoltam, hogy ha hosszabb ideig maradunk, akkor találunk majd magunknak egy squatot; bár igazából találtunk, mert Rudy farmja is az. Feljebb, a hegyekben állítólag sok elhagyott ház és farm van. Még nagyon sok mindent nem láttunk a szigetből, nem találtunk számunkra megfelelőt. Találtunk egy nagyon kényelmeset egy gyönyörű környezetben: egy régi nyaralót (~120 m2) egy kisváros szélén, Santiago Del Teide mellett, gyönyörű hegyes-sziklás-erdős-bokros környezetben, és a kisváros is szép, sok régi stílusú kis házzal. Viszont ott már jelentősen hidegebb van, messze az óceán, nem találtam boltot csak éttermeket, ott sincs áram, meg zsonglőrködni és kajáért be kéne járni valami nagyobb városféleségbe – és ehhez a hegyi élethez igencsak jó lenne egy kocsi, vagy legalább 2 bicikli. Persze, ha későbbi kalandozásaink alkalmával találunk megfelelő épületet Bergennygócia részére, akkor simán megpróbáljuk befoglalni.
A tűzzsonglőrködéssel is új lehetőségek nyíltak meg: pár kisebb baráti bulin tudunk játszani, meg egy bárban Las Galletas-ban, meg lehet egy étteremben is Los Abrigos-ban, meg ahová megyünk bulizni a szigeten. Mégiscsak más, ha hívnak minket játszani, mintha csak odamegyünk egy bárteraszhoz és engedély nélkül csinálunk egy showt. Nyugodtabb, kreatívabb, és hosszabb távon még tán jövedelmezőbb is. Megteszünk mindent, hogy kb. az őszre már legyen egy összepróbált komolyabb produkciónk, esetleg kiegészülve új tagokkal. Vagy régiekkel, ha sikerül meggyőzni a finn tűzzsonglőr srácokat (
Tulikukka –
Flor De Fuego csapat), hogy a telet ne Torremolinosban, hanem Tenerifén töltsék.
 |
| Frenchy tűzshow-ja Las Galletas-ban |
Zenélgetni is egyre több lehetőségem van, picit kezd olyan érzésem lenni, mint mielőtt elindultam, hogy el kell kezdenem fejben tartani, hogy hol és mikor játszok valahol. Kaptam fix lehetőséget szombatonként, Las Galletas-ban egy bárban, de már a második itteni nagyobb bulira hívtak meg zenélni, és úgy tűnik, a továbbiakban is fognak még hívni. Imádom ezt a szigetet, fantasztikus élmény egy gyönyörű óceánparti sziklás helyen bulizni. A La Caleta-i buliról hamarosan írok egy beszámolót, amit most már fényképekkel is tudok illusztrálni. Itt Tenerifén rendszeresen vannak psy bulik, de inkább kisebbek és jórészt illegálisan, nem igazán hirdetve – Gran Canarián nam találkoztunk ilyesmi partyélettel.
 |
| Pálmester in action – Las Galletas |
 |
| Las Galletas – naplementés kilátás a bárteraszról |
Az elmúlt kb. másfél év utazás alatt nagyon hiányzott, hogy alkossunk valamit: írásokat, blogot, dekorációkat, zsonglőr-produkciót, weboldalt, mixeket, stb. Nem lehet rendesen belemerülni valamibe, ha közben utazunk, az alkotáshoz kell az egy helyben maradás. Például itt van egy hirtelen szemétből jött ötlet-lehetőség: a szinte mindenhol jelenlévő sitt-kupacokból kigyűjtögetve a csempedarabokat, csinálunk belőlük csempe-mozaikot. Ez egyrészt szép, másrészt alkotás és kibontakozás, harmadrészt újrahasznosítás, negyedrész pedig ha megtetszik mejd valakinek, még tán pénzünk is lesz belőle. Most épp két helyen csinálunk egyszerre mozaikot: Rudynál az egyik szobában, ami nagy felület és lassan készül, meg Szabinál a műhelye vécéjében. Ha elkezdjük rendbehozni a kiszemelt barlang-komplexumot, oda is szeretnénk csempemozaikot csinálni a padlóra.
 |
Szabi műhelye, még igencsak kezdeti stádiumban.
A képen lévő emberek: Szabi, Adriana, Daz, Frenchy |
 |
Kőből épített kemence La Caletán –
én is valami ilyesmit szeretnék csinálni a barlang-komplexumhoz |
Furcsán jó érzés belegondolni abba, hogy ITT ÉLÜNK Tenerifén, egy trópusi szigeten az Atlanti-óceánon. Mivel itt élünk, és itt leszünk a szigeteken előre láthatóan következő nyárig, lesz bőven időnk bejárni nem csak Tenerifét, hanem a mellettünk lévő másik két csábító szigetet is, La Gomerát és La Palmát is. Utána meg majd a többit: El Hierrot, Fuerteventurát és Lanzarotét. Állítólag mindegyik sziget más, éghajlatban, kinézetben és növényzetben egyaránt. Van mit felfedezni, és ráadásul imádunk túrázni, kint lenni a természetben. És itt Tenerifén is van nagyon sok érdekes egyszerre, egy Börzsönynyi területen belül: óceán, sziklás és homokos part, kősivatag, sziklás völgyes helyek, erdő, hatalmas vulkáni hegyek, néhány duzzasztott édesvizű tó, patakok, fantasztikus növények.
 |
| La Caleta |
 |
| La Caleta |
 |
| La Caleta |
 |
| La Caleta |
 |
| La Caleta |
Valamint van még valami: ahhoz, hogy befejezzük a Bergennygóc Hippiképző iskola harmadik osztályát, át kell jutnunk Gomerára. Rájöttünk, hogy a Barcelona melletti, előző téli lakhelyünk volt az óvoda, hogy elsajátítsuk a legalapvetőbb hippi-ismereteket: squatolás, utcaművészet, kajaszerzés, gondolkodás. Az első osztály az iskolában az volt, amíg elindulva Sitgesből 2012. februárjában hátizsákokkal, kb. 20 euróval a zsebünkben eljussunk Sevilla mellé, egy szabadtéri trance fesztiválra, a Transition-re, és vizsgafeladatul bent legyünk a tánctéren a megfelelő állapotban. Sikerült. Nem sokkal utána adta magát a következő, második osztályos tananyag: eljutni a 2012-es 4.49 Gathering-re, és elvinni oda egy kis projektünket, csinálni a fesztivál alatt egy mesesarkot, elmondva-felolvasva barátainknak írásainkat, meséinket, történeteinket, elképzeléseinket, addigi kalandjainkat. Sikerült, bár nem hiszem, hogy jeles osztályzattal. És valamikor, tán a szlovák Rainbow-n kitaláltuk a harmadik osztályos tananyagot is: eljutni a Kanári-szigetekre, és a vizsgafeladat pedig az, hogy lábunkkal La Gomera szigetén álljunk. Ez még folyamatban van, és akárhányszor látjuk San Sebastian De La Gomera világítótorony fényeit az éjszakában, mindig eszünkbe jut a csábítás, a harmadikos tananyag teljesítése. Hogy mi lesz a következő, negyedikes tanulnivaló, még fogalmunk sincs.
